A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és egyéb rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében az egyesület küldöttgyűlése az alábbi szabályzatot fogadja el:
FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA:
1.§
A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályok a horgászrend, az alapszabály és más egyesületi határozatok betartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása érdekében az itt meghatározott fegyelmi vétségek elkövetőivel szemben a cselekménnyel arányban álló nevelő jellegű fegyelmi büntetés alkalmazása.
FEGYELMI VÉTSÉGEK
2.§
Fegyelmi vétséget követ el az a horgász egyesületi tag:
- / akit az erre illetékes szerv halgazdálkodással (halászattal, horgászattal) és ezzel összefüggő vagy környezetvédelemmel kapcsolatos szándékos bűncselekmény illetve szabálysértés miatt jogerősen elmarasztalt.
- / aki a halászati-, horgászati illetőleg környezetvédelmi jogszabályok, üzemtervek, horgászrendek, egyesületi alapszabályok rendelkezéseit, a testületi szervek határozatait vétkesen megszegi, a horgász szervek alapszabályszerű működését veszélyezteti illetve a vízterület tulajdonosának.
(használójának, kezelőjének) a halgazdálkodással kapcsolatos érdekeit egyéb módon megsérti.
- / aki a választott testület tisztségviselőjeként vagy tagjaként ez irányú kötelezettségeit neki felróható módon súlyosan elhanyagolja vagy nem, teljesíti.
- / aki az egyesület fegyelmi jogkörben eljáró szervének idézésére a fegyelmi tárgyaláson tanúként – kellő indok nélkül – nem jelenik meg, a tanúvallomást indokolatlanul megtagadja, vagy rosszhiszeműen valótlant állít.
FEGYELMI BÜNTETÉSEK
3.§
/1/ A fegyelmi vétséget elkövetőkkel szemben az alábbi fegyelmi büntetések alkalmazhatók:
a./ írásbeli figyelmeztetés;
- b./ a fegyelmi határozatban megjelölt vagy valamennyi horgászkezelésű vízterületen való horgászattól meghatározott időre – 3 hónaptól 1 évig – a tagsági jogok gyakorlásától történő felfüggesztése. A Dunaföldvári Sporthorgászok Egyesülete küldöttgyűlése ahhoz, hogy a fegyelemsértő cselekmények száma csökkenjen a fegyelmi büntetések mértékének szigorítását, körének bővítését határozta el. Az enyhítő és súlyosbító körülmények figyelembe vételével, az alábbi mértékű fegyelmi büntetéseket alkalmazza az egyes konkrét fegyelmi vétségek esetén:
felfüggesztés mértéke
1. | tiltott eszközzel folytatott jogtalan halfogási tevékenység | 1 év |
2. | az ellenőrzésre jogosult személy, a horgászat során más horgász, illetve egyesületi vezető sértegetése, szidalmazása, tettleges bántalmazása | 1 év |
3. | tilalmi időben a tilalommal védett halfajból 1 db zsákmányul ejtése és megtartása (minden további hal megtartása plusz 1 év) | 1 év |
4. | 1 db méreten aluli hal megtartása (minden további méreten aluli hal megtartása esetén 1 évvel növekszik) | 1 év |
5. | a kifogható halak darabszámára vonatkozó korlátozások 1 db hallal való túllépése, minden egyes plusz egy hal kifogása pusz egy évet von maga után. | 1 év |
6. | a darabkorlátozást úgy lépi túl, hogy közötte legnagyobb kifogható méreten felüli hal is van | 1 év |
7. | érvényes területi jegy nélküli horgászat | 1 év |
8. | tiltott helyen való horgászat | 1 év |
9. | szabályos eszközökkel, de szabálytalan módon való horgászat (pl. gereblyézés) | 1 év |
10. | kettőnél több bottal történő horgászat (minden további bot után +1év) | 1 év |
11. | zsákmány bejegyzésének elmulasztása a fogási naplóba, halanként | 1 év |
12. | az ellenőrzésre történő felhívás esetén a horgászatra jogosító igazolványok felmutatásának vagy a horgászzsákmány bemutatásának megtagadása | 1 év |
13. | szemetelés, a műtárgyak rongálása, távozáskor szemetes horgászhely hátra hagyása, szándékos rongálás | 6 hónap |
14. | ellenőrzésben segítség nyújtás megtagadása | 6 hónap |
15. | fogási napló szabálytalan vezetése | 6 hónap |
16. | horgászrend egyéb előírásainak megszegése | 1 év |
17. | 2§ c./, d./ pontjában megfogalmazott fegyelmi vétség elkövetése esetén | 1 év |
18. | Szemetelés, környezetszennyezés, természetkárosítás | 6 hónap |
A horgászrend nem ismerésére való hivatkozás nem mentesít a felelősségre vonás alól!
A 3 évet elérő vagy az azt meghaladó büntetés az Elnök a Fegyelmi Bizottság javaslatára kizárhatja az egyesület tagjai közül, mert kizárni csak alapszabály vagy közgyűlési határozat megsértése, sőt súlyos vagy ismétlődő megsértése esetén lehet. Egyéb fel nem sorolt fegyelmi vétség elbírálásához a MOHOSZ fegyelmi szabályzata az irányadó.
Az egyesület választott vezetőinek, tisztségviselőinek alaptalan rágalmazása, valótlan adatok terjesztése, rosszhiszemű és alaptalan vádaskodás, továbbá az egyesület, illetve az egyesület tagjainak vagyonában, tulajdonában történő szándékos károkozás a Fegyelmi Bizottság javaslatára az Elnök kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot!
c./ az egyes tagsági jogok gyakorlásának meghatározott időre – 3 hónaptól 1 évig – történő felfüggesztése;
d./ az egyesületből való kizárás;
/2/ A b./ pontban írt fegyelmi büntetés a c./ vagy d./ pontban írt fegyelmi büntetéssel együtt is kiszabható.
/3/ Az egyesület választott testületének tagját illetőleg megbízott tisztségviselőjét a
2.§ c./ és d./ pontjában megjelölt fegyelmi vétség esetén csak a 3.§ a./ és b./ pontjában megjelölt fegyelmi büntetésben lehet részesíteni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségből való visszahívását.
/4/ A 3.§ b./ pontjában írt fegyelmi büntetés végrehajtása –ha a felfüggesztés mértéke az 1 évet nem haladja meg- feltételesen legalább 2 évre felfüggeszthető. A próbaidő eredményes letelte esetén a fegyelmi büntetés hatályát veszti.
/5/ A próbaidő alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség esetén a felfüggesztett büntetés végrehajtását el kell rendelni.
4.§
/1/ A jogerőre emelkedett elmarasztaló határozat lényegi részét be kell jegyezni az eljárás alá vont személy adataihoz a tagnyilvántartásban. A bejegyzést az egyesület elnöke vagy alelnöke köteles elvégezni.
/2/ Horgászattól eltiltás”, illetve „az egyesületből való kizárás” fegyelmi büntetés kiszabása esetén a saját vízterületre szóló területi engedélyt az egyesület bevonhatja.
/3/ A jogerős fegyelmi határozat rendelkező részét kivonatosan, a személyiségi jogokat szem előtt tartva a soron következő közgyűlésen ki kell hirdetni.
AZ ELÉVÜLÉS
5.§
/1/ Fegyelmi eljárás nem indítható, illetve az elrendelt fegyelmi eljárást meg kell szűntetni, ha a fegyelmi vétség elkövetésétől 1 évnél hosszabb idő telt el, vagy ha az erre jogosult a tudomására jutástól számított 3 hónap alatt az eljárást nem rendelte el.
/2/ Ha az elkövetővel szemben a cselekmény miatt büntető, vagy szabálysértési eljárás indult, az /1/ bekezdésben írt határidőket a hatósági eljárás befejezésétől kell számítani.
A FEGYELMI ÜGYBEN ELJÁRÓ SZERVEK
6.§
/1/ Az egyesület közgyűlése által választott –az Alapszabály rendelkezése szerinti- Fegyelmi Bizottság.
/2/ A fegyelmi ügyben elsőfokon a Fegyelmi Bizottság jár el, másodfokon pedig a Vezetőség.
7.§
/1/ A Fegyelmi Bizottság tagjaként nem járhat el a fegyelmi eljárás alá vont tag és sértett Ptk. 8:1.§ (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója, (szülő, házastárs, élettárs, testvér), a fegyelmi ügy sértettje, a vizsgálóbiztos, akit tanúként meghallgatnak, továbbá az a személy, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság).
/2/ A másodfokú eljárásból az /1/ bekezdésben megjelölteken kívül kizárt az is, aki az elsőfokú határozat meghozatalában részt vett.
8.§
/1/ A fegyelmi eljárás lefolytatására az elkövető tag egyesülete illetékes.
/2/ Többes tagság esetén bármelyik egyesület illetékes, de az eljárást lehetőleg ott kell lefolytatni, ahol az elkövető a vétséget elkövette.
FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI
9.§
/1/ A fegyelmi eljárás általában feljelentésre (bejelentésre) indul.
/2/ Fegyelmi eljárás csak felnőtt- és ifjúsági korú egyesületi taggal illetve az egyesülettel együttműködési megállapodást kötött jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben, fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén írásban rendelhető el. Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a képviseletet az együttműködési megállapodást aláíró vagy az ő általa írásban meghatalmazott személy láthatja el.
Az értesítésben közölni kell a fegyelmi eljárás elrendelésének okát.
/3/ A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult: a tisztségviselők fegyelmi ügyében az egyesület vezetősége, a többi tagnál az egyesület elnöke.
/4/ Súlyos fegyelmi vétség gyanúja esetén az eljárás alá vont tagságból eredő jogai (horgászati jog is) felfüggeszthetők.
/5/ A fegyelmi eljárást elrendelő a feljelentést és az egyéb iratokat haladéktalanul megküldi a Fegyelmi Bizottság elnökének. A Fegyelmi Bizottság határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a Bizottság tagjainak három tagja jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
/6/ A 3.§ /1/ a./ pontjában leírt büntetést az egyesület elnöke is adhatja.
10.§
/1/ Az iratok átvételét követően a Fegyelmi Bizottság elnöke 30 napon belül tárgyalást tűz ki.
Az elsőfokú eljárást 60 nap alatt be kell fejezni.
/2/ Az eljárás alá vont tagot a tárgyalásra tértivevényes vagy ajánlott levélben azzal a figyelmeztetéssel kell megidézni, hogy távolmaradása az eljárás lefolytatását nem akadályozza.
Figyelmeztetni kell arra is, hogy bizonyítékait /tanúit/ a Fegyelmi Bizottság elnökének bejelentheti, vagy magával hozhatja.
/3/ A fegyelmi tárgyalásra az egyesület tagja tanúként megidézhető, kívülálló személy pedig tanúvallomás megtételére felkérhető.
A tanú indokolt költségeinek megtérítését igényelheti.
/4/ Az eljárás alá vont tag Ptk. 8:1.§ (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója a tanúvallomást megtagadhatja.
/5/ A tárgyalást a Fegyelmi Bizottság elnöke vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról.
/6/ A tárgyalás nyilvános, de különösen indokolt esetben a Fegyelmi Bizottság zárt tárgyalást is elrendelhet.
11.§
/1/ A bizonyítási eljárás során az eljárás alá vont tagot, ezt követően a tanúkat kell meghallgatni. Az írásbeli bizonyítékokat ismertetni kell.
/2/ Az eljárás alá vont vallomástételre nem kötelezhető, de a bizonyítási eljárás során a tanúkhoz kérdést intézhet és a bizonyítékokkal kapcsolatban, észrevételeket tehet.
/3/ Ha az eljárás alá vont, a fegyelmi vétséget akár a feljelentés alapját képező ellenőrzéskor, akár a későbbiekben írásban elismerte, a tanúk meghallgatása mellőzhető.
/4/ A bizonyítási eljárás befejezése után a Fegyelmi Bizottság zárt ülésen – egyszerű szótöbbséggel- határozatot hoz.
A határozatot a Bizottság elnöke nyomban kihirdeti.
/5/ Az írásba foglalt és indokolással ellátott határozatot 15 napon belül meg kell küldeni az eljárás alá vont személynek, a fegyelmi eljárás elrendelőjének, valamint, a sértettnek.
12.§
/1/ A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
/2/ A jegyzőkönyv tartalmazza:
- az eljáró szerv megnevezését;
- a Fegyelmi Bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek a nevét;
- valamint a megjelent tanúknak a nevét;
/3/ A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az eljárás alá vont nevén kívül:
- lakcímét;
- egyesületének adatait;
- regisztrációs azonosítójának (Magyar Horgászkártyájának) és állami horgászjegyének számát;
- és a horgász szervezetekben esetlegesen viselt tisztségét;
/4/ Az eljárás alá vont, valamint a tanúk vallomásának lényegét, az ismeretlen okiratú bizonyítékokat a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.
/5/ A jegyzőkönyvet a Fegyelmi Bizottság tagjai – és amennyiben külön jegyzőkönyvvezetőt alkalmaztak- a jegyzőkönyvvezetője írják alá.
FEGYELMI HATÁROZAT
13.§
/1/ A Fegyelmi Bizottság határozatát a tárgyaláson megvizsgált bizonyítékok alapján hozza meg.
/2/ A fegyelmi határozat rendelkező részből és indokolásból áll.
/3/ Ha a Fegyelmi Bizottság az eljárás alá vont vétkességét a feljelentésben vagy elrendelésben megjelölt cselekmény miatt megállapítja, fegyelmi büntetést szab ki.
/4/ Ha a Fegyelmi Bizottság a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy:
- / a terhére rótt cselekményt nem követte el;
- / az eljárás tárgyát képező cselekmény nem fegyelmi vétség;
- / a fegyelmi vétség elévült;
- / a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható;
- / az eljárás alá vont személy meghalt; a fegyelmi eljárást megszünteti.
/5/ A rendelkező részben utalni kell a fellebbezés lehetőségére.
/6/ A határozat indokolásának tartalmaznia kell:
- a megállapított tényállást;
- a bizonyítékokat;
- a fegyelmi vétség megjelölését;
- és a büntetés kiszabásánál fegyelme vett körülményeket.
FELLEBBEZÉS
14.§
/1/ Az első fokú fegyelmi határozat ellen –annak kézhezvételétől számított 15 nap alatt- az eljárás alá vont tag és a fegyelmi eljárást elrendelő halasztó hatályú fellebbezést jelenthet be.
/2/ A jogosultak fellebbezési jogukról a határozat kihirdetésekor lemondhatnak, ez esetben az elsőfokú határozat nyomban jogerőre emelkedik.
/3/ A jogosulttól származó fellebbezés esetén a Fegyelmi Bizottság elnöke az ügy iratait 8 nap alatt a másodfokú fegyelmi szervnek megküldi.
/4/ A másodfokú fegyelmi szerv –ha a fellebbezést alaptalannak találja –azt elutasíthatja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészben megváltoztatja.
/5/ Ha a Fegyelmi Bizottság megalakítása nem volt szabályszerű, vagy az elsőfokú határozat megalapozatlanság miatt felülbírálatra alkalmatlan, a másodfokú fegyelmi szerv a határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását rendeli el.
/6/ A másodfokú eljárás során az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés alapján lehet súlyosbítani.
/7/ A másodfokú fegyelmi szerv határozata kihirdetéskor jogerőre emelkedik és ellene további fellebbezésnek helye nincs.
BÍRÓSÁGI ÚT
15.§
/1/ Az egyesület fegyelmi szervének törvénysértő határozatát a határozattal érintett tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt keresettel megtámadhatja.
/2/ A határozat megtámadása annak végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
MENTESÍTÉS A BÜNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁRA ALÓL
16.§
/1/ A /3/ bekezdés b./ és c./ pontjában írt fegyelmi büntetés alkalmazása esetén 1 év letelte után a másodfokú fegyelmi szerv –kérelemre- ha az elkövető erre érdemes, a büntetés hátralevő részének végrehajtását elengedheti vagy feltételesen 2 évi próbaidőre felfüggesztheti.
/2/ A feltételesen felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt marasztalják el.
ELJÁRÁS IFJÚSÁGI TAGGAL SZEMBEN
17.§
/1/ Ifjúsági taggal szemben az eljárás elsődleges célja a nevelés.
/2/ Az eljárás elrendelésétől és a fegyelmi tárgyalásról értesíteni kell az ifjúsági tag törvényes képviselőjét (szülő, gyám, gondnok, intézeti igazgató, stb.).
Záradék:
A Dunaföldvári Sporthorgászok Egyesülete vezetősége a FEGYELMI SZABÁLYZATOT a számú határozattal elfogadta és 2022. napjával hatályba lépteti.
Kiss Lajos Csaba
egyesület elnöke